Tóth Illés

Versek és fotók

2017. feb 24.

Mystery Man

írta: Borr
Mystery Man

Tovább Szólj hozzá

2017. feb 24.

Szingapúri reflexiók

írta: Borr
Szingapúri reflexiók

Szingapúri reflexiók

 

 

 

Ne lehessen bajuszvéggel platánfaleveleket simogatni, ha aznap nem mostál fogat

Ne lehessen vízipisztollyal alvó koalákra lőni Valentin-napon

Ne lehessen paprikaporral csatornafedőket leszórni barna színű kesztyűben

Ne lehessen napszemüvegben felszállni a metrószerelvényre 25 éves kor felett

Ne lehessen letérdelni a járdaszegélyre úgy, hogy közben azt mondod “Rózsaszín az ég”

Ne lehessen fütyülve futni a Budai-hegyekben, ha aznap nem ittál Pepsi Colát

Ne lehessen könyvvel eltakarni az arcodat a Szegedről induló gyorsvonatokon

Ne lehessen hangosan összegyűrni a hamburger csomagolópapírját, ha közben lilahajú, szemüveges nők néznek

Ne lehessen letekert ablakkal autót vezetni, ...

Tovább Szólj hozzá

2017. feb 13.

Nem egy vélemény

írta: Borr
Nem egy vélemény

Nem egy vélemény

 

nem sikerült beledöngölni

nem sikerült átnyalni az agyát

már megint egy félrement kísérlet

nem egy vélemény hangzik a fejében

kihúzta a kábelt, a mátrix dühöng

ne merészeld új illúziókra cserélni a régieket

a régi jó megszokott kerékvágás

a fennkölt egyszerűség és a XIX. század

tudom, te azt szereted

ez már nem az, ez egy új kor új kihívásokkal

ha nem tetszik, találj fel egy időgépet

tátva várt szelek

eltörölni a múltat

betemetni a kutat

mutass utat, na jó ne mutass

én mutatok magamnak

nem mondhatja mindig más meg

jó mélyre áss le

örök ihlet, végtelen asszociációk

soha nem leszek elég jó

moralizálsz

túlérzékeny vagy

túl nagy az ...

Tovább Szólj hozzá

2017. feb 13.

Juci tarka padján ülve

írta: Borr
Juci tarka padján ülve

Juci tarka padján ülve

 

 

 

 

szép volt a kilátás

bár lehet, hogy a kilátásaink annyira nem

a naplemente, bekopogtatott az ihlet

Juci tarka padján ülve, a pillanatokat elölve

ez az identitás kérdés is felmerült bennem

ki vagyok tulajdonképpen? tudja egyáltalán

valaki? talán még én sem tudom

az vagyok amit én gondolok magamról,

vagy az, ami mások szemében leképeződik?

leírom a benyomásaim, az emlékeim

a táj szertefoszlott a napsütötte ködben

valami metafizikai sejtelem kerülgetett,

valami szétfeszíthetetlen egységérzet

ahogy a formák tökéletesen egymásba

olvadnak, ölelkeznek kecsesen és közönségesen

valami fény átüti a merev jelent

ránkkacsint a végtelenség, ...

Tovább Szólj hozzá